A nők hozzávetőleg 80%-a élete során átesik magas kockázatú HPV-fertőzésen (hrHPV), ezeknek a fertőzéseknek a 90%-a azonban két év alatt magától elmúlik. Ugyanakkor a cervikális karcinóma a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a világon, és az esetek 99%-ában kimutatható a szervezetben a magas rizikójú HPV, leggyakrabban a HPV 16-os és 18-as törzsei. Amellett, hogy a vírus egyes törzsei ellen kifejlesztett védőoltást – melyet jelenleg a hetedik osztályosoknak ingyenesen biztosít az állam – minden szexuálisan aktív nőnek javasolt felvenni, a rendszeres HPV-szűrés is életet menthet. A HPV-vírusnak vannak magas és alacsony kockázatú törzsei. A magas kockázatúak nagyobb eséllyel okoznak rosszindulatú méhnyak-, méhtest-, szeméremtest- vagy vaginális daganatot, míg az alacsony rizikójúakat a nemi szervi szemölcsökkel hozták összefüggésbe. Korábban sem a hagyományos, sem a folyadékalapú citológia nem bizonyult olyan érzékeny szűrővizsgálatnak, mint a HPV-teszt. Pozitív lelet esetében ugyanakkor szorosabb kontrollra, gyakoribb citológiára, HPV-tesztelésre és kolposzkópos vizsgálatra volt szükség, sok esetben pedig a partner vizsgálatára is. Mivel azonban a HPV-fertőzések döntő többségével az immunrendszer sikeresen veszi fel a harcot, az esetek nagy részében az átmeneti fertőzöttség nem vezetett komoly megbetegedéshez. Ennek nyomán merült fel egy olyan teszt kifejlesztése, amely a tartós, illetve a daganat kialakulásának szempontjából nagyobb kockázatot jelentő fertőzöttség kimutatására koncentrál.
A Magyarországon a Vascular Diagnostics Laboratóriumban elérhető Aptima HPV-teszt a jelenlegi legmodernebb eljárás, amely a piacon elérhető HPV-tesztek között a legérzékenyebb és legbiztosabb módszer egy nagy kockázatú fertőzöttség kimutatására. A hagyományos, DNS-t vizsgáló tesztektől eltérően az Aptima HPV a vírusnak az E6, E7 génjeiről átíródó mRNS-ét vizsgálja, azaz azt nézi meg, hogy aktívan zajlik-e fehérjeszintézis azokról a génekről, melyek termékei az emberi sejtek rákos elváltozását okozhatják. Ez nagymértékben jellemzően akkor történik meg, amikor a vírus örökítőanyaga az emberi sejtek genomjába beépül, vagy ha nagy kópiaszámban van jelen a vírus a beteg szervezetében, amiből nagyobb eséllyel integrálódhat a vírus örökítőanyaga az emberi sejtek genomjába. Ez a teszt tehát – ellentétben a csupán átmeneti fertőzöttséget okozó HPV-vírusokat is kimutató DNS-teszttel – azokat a HPV-fertőzéseket mutatja ki, amelyekből nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos elváltozás, vagyis amelyek esetében a beteg szorosabb megfigyelése valóban indokolt.
