A várandósság 1. trimeszterében javasolt. Rubeola IgG + IgM, + Cytomegalovírus (CMV) IgG+ IgM, Toxoplasma IgG +IgM, Herpes simples vírus 1,2 (HSV) IgG + IgM + Parvovírus B19 IgG + IgM, Varicella zoster vírus (VZV) IgG + IgM

TORCH szűrővizsgálatok:

A legfontosabb magzatkárosító ágensek irányába végzett szerológiai szűrővizsgálatok célja a várandósság alatt szerzett fertőzések kiszűrése, és ezáltal az esetleges magzati fejlődési rendellenességek megelőzése (bizonyos fertőzések gyógyszeresen kezelhetőek, például a Toxoplasma) vagy felismerése. A vizsgálatokat célszerű már a gyermektervezés során, a várandósság előtt elvégezni (erre javasoljuk a TORCH szűrőcsomagjainkat, IgG kimutatás céljából), ezáltal azonosíthatók azok a fertőzések, melyeken a leendő kismama már átesett, és így védettséget szerzett. Bizonyos fertőzések védőoltással megelőzhetők (például a Rubeola, Varicella) így ezek ellen szeronegativitás esetén tanácsos a védőoltás felvétele még a várandósság előtt néhány hónappal. A védőoltással nem megelőzhető fertőzéseket pedig ajánlott a várandósság alatt ismételten szűrni. Amennyiben a szűrővizsgálatok nem történtek meg a várandósság előtt, lehetőség szerint az első trimeszterben érdemes a TORCH diagnosztikus csomagjainkat (IgM és IgG kimutatás, szükség esetén aviditás vizsgálattal kiegészítve) elvégezni, mert így biztonsággal megállapítható, hogy a fertőzés még a várandósság előtt, vagy már azalatt történt-e, szeronegativitás esetén a későbbiekben ismételni tanácsos a szűrést. Mivel a legtöbb magzatkárosító ágens tipikusan gyermekkorban okoz fertőzést, azok a várandósok fokozott kockázatnak vannak kitéve, akiknek közösségbe járó bölcsődés/óvodás/kisiskolás korú gyermekük van, nekik kifejezetten ajánljuk a TORCH szűrővizsgálat elvégzését.

Cytomegalovírus (CMV)

A herpeszvírusok közé tartozó cytomegalovírus cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött ember testváladékaival való közvetlen vagy közvetett kontaktus során terjed. Az egészséges immunrendszerű felnőttekben többnyire tünetmentes fertőzést vagy enyhe tüneteket (mononukleózishoz hasonló kórképet) okoz. Immunszupprimált betegekben azonban súlyos, életveszélyes fertőzést is okozhat: leggyakrabban tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást, vagy fekélyes vastagbélgyulladást. Ha a fertőzést a várandósság alatt kapja el valaki, akkor magzatkárosító hatással kell számolni. A magzatnál kisfejűség, agykamra körüli meszesedés, máj- és lépmegnagyobbodás, mentális retardáció, látás- és halláskárosodás, görcsök, vérszegénység alakulhat ki, de koraszülést is okozhat a vírus. A becslések szerint a lakosság 50-80%-a 35. életévéig átesik a vírusfertőzésen, és a herpeszvírusokra jellemző élethosszig tartó látens fertőzés alakul ki náluk, mely időnként reaktiválódhat, ilyenkor ismét tünetek jelentkezhetnek.

Mikrobiológiai diagnosztika: Az akut, nem súlyos felnőttkori fertőzés diagnosztikája szerológiai módszerekkel történik: vénás vérből a kórokozó ellen termelt specifikus ellenanyagok kimutatásával. Várandósság alatt TORCH szűrővizsgálat részeként a többi jelentős magzatkárosító ágenssel együtt szerológiai vizsgálattal (IgG, IgM ellenanyag kimutatás, aviditás vizsgálat) igazolható az aktív fertőzés. Indokolt esetben magzatvízből PCR vizsgálattal igazolható a kórokozó jelenléte.

Varicella-zoster vírus (VZV)

A varicella-zoster vírus a herpeszvírusok közé tartozó, cseppfertőzéssel, kontaminált tárgyak közvetítésével és a hólyagok váladékával terjedő, nagyrészt gyerekkori betegség, ami a bárányhimlőt okozza.  A bevezető általános tünetek után a fejen és a törzsön viszkető piros kiütések jelennek meg, melyek később az egész testre ráterjednek. A kiütésekből hólyagok alakulnak ki, melyekben a folyadék bezavarosodik, gennyessé válik, majd pörkösödve leszárad és gyógyul. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt néhány nappal kezdődik és a pörkösödésig tart. Ritkán súlyos szövődmények alakulhatnak ki, többek között agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás, májgyulladás képében. A herpeszvírusokra jellemzően fertőzés után élethosszig tartó latencia alakul ki a gerincoszlop melletti idegdúcokban, ahonnan felnőttkorban övsömör formájában a fertőzés kiújulhat. Várandós anya fertőzése a placentán keresztül fertőzheti a magzatot, aminek következtében kongenitális varicella szindróma alakulhat ki változatos fejlődési rendellenességekkel: kisfejűség, méhen belüli fejlődési visszamaradottság, kataracta és korioretinitis miatti látásvesztés, végtag fejlődési rendellenesség, nyelőcső diszfunkció, bőrdefektusok képében. Ha az újszülött a szülés körül fertőződik, súlyos, életet veszélyeztető disszeminált (több szervrendszert érintő) neonatális varicella alakulhat ki az esetében. A varicella fertőzés védőoltással megelőzhető.

Mikrobiológiai diagnosztika: nem komplikált gyerekkori fertőzések a tünetek alapján diagnosztizálhatóak, ahogy az övsömör tünetei is jellegzetesek. Emellett vérből szerológiai módszerekkel, valamint a hólyagbennékből PCR vizsgálattal igazolható a fertőzés. Várandósság alatt TORCH szűrővizsgálat részeként a többi jelentős magzatkárosító ágenssel együtt szerológiai vizsgálattal (IgG, IgM, IgA ellenanyag-kimutatás) igazolható a fertőzés. Indokolt esetben magzatvízből PCR vizsgálattal a kórokozó jelenléte igazolható.

Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii egy egysejtű parazita, mely a macskák székletével kerül a környezetbe és onnan leggyakrabban szennyezett élelmiszerrel (mosatlan zöldség-gyümölccsel, vagy fertőzött állatok nem kellően átsütött húsának fogyasztásával) fertőzi az embert, ritkábban közvetlenül a háziállatként tartott macskáról. Ezek a fertőzések egészséges emberben tünetmentesen, vagy enyhe általános tünetekkel zajlanak, nem igényelnek kezelést. Immunszupprimáltak fertőzése súlyos idegrendszeri panaszokat, ritkábban tüdőgyulladást vagy szem érintettséget okozhat. Várandós fertőzése során a kórokozó a placentán keresztül fertőzheti a magzatot, ami kongenitális toxoplazmózishoz vezethet, változatos fejlődési rendellenességekkel: például vízfejűség, kisfejűség, intrakraniális meszesedés, lép-májmegnagyobbodás, látásvesztéshez vezető korioretinitis, melyek azonban az időben felismert fertőzés gyógyszeres kezelésével megelőzhetők.

Mikrobiológiai diagnosztika: súlyos lefolyású felnőttkori fertőzések a kórokozó nukleinsavának kimutatásával és szerológiai módszerekkel igazolhatók. Várandósság alatt TORCH szűrővizsgálat részeként a többi jelentős magzatkárosító ágenssel együtt szerológiai vizsgálattal (IgG, IgM, IgA ellenanyag kimutatás, aviditás vizsgálat) igazolható a fertőzés. Indokolt esetben magzatvízből PCR vizsgálattal a kórokozó jelenléte igazolható.

Rubeola vírus

A rubeola tipikus gyermekbetegség, az esetek 90%-a 15 éves korig jelentkezik. A vírus cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött ember váladékával szennyezett tárgyak közvetítésével terjed. A vírus kezdetben a felső légutak nyálkahártya sejtjeiben és a nyirokcsomókban szaporodik, és bevezetésképpen hurutos tüneteket, nyirokcsomó megnagyobbodást, illetve kötőhártya-gyulladást okoz lázzal, majd néhány nap elteltével az arcról a törzsre terjedő, apró szemű rózsaszín kiütések jelentkeznek. Ritka szövődményként központi idegrendszeri érintettség, ízületi gyulladás (főként nőkben) alakulhat ki. Várandós anya fertőzése a magzatra terjedhet, ami vetélést, halva születést vagy fejlődési rendellenességet – kongenitális rubeola szindrómát – okozhat: szívfejlődési rendellenesség, mentális retardáció, máj és lép károsodás, hallás- és látásvesztés képében. Hazánkban a kötelező védőoltás bevezetésének köszönhetően rubeolafertőzés nem jellemző, esetleg behurcolt esetekre lehet számítani.

Mikrobiológiai diagnosztika: Akut rubeola fertőzés gyanúja járványügyileg bejelentésre kötelezett betegség, és mikrobiológiai vizsgálatát csak a nemzeti referencialaboratórium végezheti. Várandósság alatt ellenanyag-vizsgálattal szűrővizsgálat ajánlott a kongenitális rubeola fertőzés kiszűrésére, illetve szerológiai módszerekkel (rubeola specifikus IgG kimutatás) ellenőrizhető az oltási védettség.

Parvovírus B19

A Parvovírus B19 okozta Erythema infectiosum (egyéb elnevezések: lepkehimlő, pillangó kór, ötödik gyermekbetegség) tipikus gyermekbetegség, általában óvodás- és kisiskolás korban jelentkezik, hazánkban kb. 5-7 évente járványokat okoz. A vírus cseppfertőzéssel, továbbá a fertőzött ember váladékával szennyezett tárgyak közvetítésével terjed. A fertőzések mintegy fele tünetmentesen zajlik, a klinikailag is megnyilvánuló fertőzésekben a bevezető tünetek (láz, fejfájás, felsőlégúti hurut) után egy-két héttel kiütések, pillangó formájú bőrpír az arcon, ízületi fájdalom jelentkezik. Mivel a vírus a csontvelői eredetű sejtekben szaporodik, egy-két héttel a fertőzés után vérszegénység alakulhat ki. Várandósok fertőzése a magzatra terjedve spontán abortuszhoz, méhen belüli magzati halálhoz vagy non-immun hydrops foetalishoz (folyadék felhalmozódás a magzatban) vezethet. Az édesanya korábban átvészelt fertőzéséből származó ellenanyagok védik a magzatot a fertőzéstől.

Mikrobiológiai diagnosztika: friss fertőzés kimutatásához szerológiai módszerek és PCR vizsgálat alkalmazása szükséges. Várandósság alatt TORCH szűrővizsgálat részeként a többi jelentős magzatkárosító ágenssel együtt szerológiai vizsgálattal (IgG, IgM ellenanyag-kimutatás) igazolható a fertőzés. Indokolt esetben magzatvízből PCR vizsgálattal kimutatható a kórokozó jelenléte.